* Sötét és baljós. Mégis Ő kell nekem. Hogy miért? Magam sem tudom. Talán vonz a veszély, a sötétség. Mindenemet feladnám Őérte, csak azért, hogy újra megcsókoljon, hogy megérintsen. Szükségem van Rá. Hát mi ez, ha nem őrültség?!

* Eszed mondja ez így nem jó... engedd el!!De szíved súgja neked csak Ő kell!

* Igen, az elején rossz. Úgy érzed kitéptek belőled egy darabot, hogy már nem leszel képes normális életet élni. Nem vagy teljes egész, és sose gyógyulsz meg. Megsebeztek, de nem csak úgy egyszerűen, játszottak is veled. Azt hiszed a fájdalom sosem múlik el. De aztán vannak néha olyan napok, mikor nem rá gondolsz, még ha csak pár perc vagy óra, de kicsit ilyenkor megkönnyebbülsz. Talán sikerül elfelejtened, de a sok emlék mindig megmarad, és a rossz napokon, mint valami vírus, úgy törnek elő és akkor újra érzed a fájdalmat. Azt, hogy visszautasítottak, nem kellettél eléggé...pedig te bármit megtettél volna érte...

* Évek múlnak el, bennem mégis létezel, emléked nem törli semmi el.

* Húz a szívben valami, ami egyszerre rohadt és szép.

* Az emberek azt mondják, a rossz emlékek okozzák a legtöbb fájdalmat, de igazából a jó emlékek azok, amik az őrületbe kergetnek...

* Átnéznek egymáson, és más irányba tekintenek...De mélyen a szívükben mindketten tudják, nem így kellett volna, hogy vége legyen...

* Ez nem azt jelenti, hogy megbocsátok, ez azt jelenti, hogy elengedem. Elengedni úgy, ahogy az ember egy léggömböt elenged, és soha nem néz utána. Nem tapad rá. Nem a másiknak lesz jobb azáltal, hogy megbocsátok neki, én leszek sokkal, de sokkal könnyebb. Harmonikus lesz a lelkem tőle. Mert a dédelgetett harag nekem is fájdalmakat, görcsöket okoz. Minden bosszúvágy, minden olyan érzés, ami egy másik embert vádol, az az én súlyom.

* Azt utálom benned a legjobban, hogy elérted, hogy beléd szeressek.

* Valahogy mindig az kell, aki eldobhat. Akivel bizonytalan lehet minden. Az életem. A fájdalmam. Aki nem jön sokszor, s így megunni sem tudom. Aki nem ad sokat, s ezért mindig többre vágyom. Így szenvedek.A biztos valahogy elutasít magától. Biztossága nem érdekel. Mert ...elfojtana. Megváltoztatna. És még azt is tudom takarni, hogy mennyire félek. Mert a biztos is lehet majd bizonytalan. És azt nem tudom kiszámítani. Bekövetkeztekor pedig még jobban fájna.Azt akarom, hogy egy bizonytalan váljon biztossá. Néha képtelenség megmagyarázni engem.Van, hogy nem tudok hinni. Mint most.És létezik olyan pillanat, amikor elhiszem, változhatnak érzések irántam. Szeret. Csak nem tudja még.Akkor kéne felpofozni magam, és üvölteni, hogy ne álmodozz! Eldobhat. Meg is fogja tenni. Ne hidd, hogy biztossá válik! Ne hidd, hogy érezhet irántad olyat, amire vágysz, mert te érzed!

* Bármit tettem, bármit mondtam, nem tettem jót, elrontottam...

* Eddig mindig azt mondtam, hogy nem érdekel, ha nem törődsz velem, hogy az a sok fájdalom, amit okoztál, már kioltott bennem minden érzést irántad. De tegnap óta tudom, hogy ez nem így van. Őrülten szeretlek, és tudom, hogy szeretsz, és azt is tudom, hogy nem tudod kimutatni, csak ha melletted vagyok. De messze élünk egymástól, ez így nem mehet tovább. Én hiába akarlak szeretni téged, ha te nem hagyod. Fáj, hogy így kell vége lennie. Mindenáron be akartam bizonyítani, hogy a mi szerelmünk más, és, hogy te is más vagy, mint a többi férfi. De te nem hagyod. Nem tudok mit tenni, nem tudok várni, nem akarok szenvedni, és legfőképp nem akarok felejteni.

* Ha fájnia kell, akkor most fájjon - mondtam. Mert előttem áll az egész élet, és a lehető legteljesebben ki akarom használni. Ha választania kell, hát válasszon hamar. Én várni fogom. Vagy elfelejtem. A várakozás fáj. A felejtés is fáj. De minden szenvedés közül a legrosszabb, ha nem tudjuk, hogy döntsünk.

* Nem tudom nektek feltűnt-e, de például a frissen szakított embereknél van egy visszatérő viselkedésmód: féktelenül buliznak, mosolyognak és bizonygatják, hogy minden szuper. Ez a hozzáállás szöges ellentéte a mélységes önsajnálatnak, hiszen ha egy-egy trauma után belecsapunk az életbe nem is marad időnk gondolkozni és vergődni. De hiszen épp ez a cél: teljesen mindegy mi történik, csak ne kelljen szembe nézni a kudarccal. Jogosan kezdünk kételkedni a kimondott szavak hitelességében - 'Én jól vagyok, komolyan!'

* Te voltál már úgy, hogy azt hitted belehalsz a fájdalomba annyira hiányzik? Szeretted tiszta, mély szerelemmel, hittél neki, bíztál benne, a nap minden órájában rá gondoltál, felnéztél rá, ölelő két karja között megnyugvást találtál, lested a gondolatát, remegve vártad a telefonját, éjszaka átbuszoztad a várost, hogy vele lehess, mindent megtettél érte, mégis vége lett..és nem tudod miért..Azt hitted az aranyfonal, amivel összekötött benneteket a sors sosem szakad el... tévedtél..És vársz egy jelre..telnek a napok, hetek, hónapok, évek..és Te vársz.

* Ha megtudtam volna mutatni, hogy mennyire megbántottál, már nem tudnál a szemembe nézni!

* Lehet hogy a szerelem megváltoztathat valakit, de a csalódás még gyorsabban letéríthet minket arról az útról, amelyen járunk... :/

* Nem tudom elfelejteni... mert szeretem

* Tudod, mindig bántott hogy nem feleltem meg neked.. de ma már inkább az bánt, hogy saját magamnak nem feleltem meg!

* Nincs olyan dolog, ami jobban fájna, mint a búcsú - főleg ha tudod, hogy többé soha nem üdvözölheted Őt újra..

* Ma volt az a nap, amikor rájöttem: ha végleg túl leszek rajtad, akkor boldogabb leszek, mint valaha voltam. Annyira boldog, amilyenné te sosem tudtál tenni..!

* Megpróbálhatod kitörölni Őt a gondolataidból, de hogy a szívedből is kitöröld.. az egy másik történet...

* Azt hiszem, az életem olyan mint egy elkoptatott közhely. "A lány, aki annyira szerelmes volt, mégsem viszonozták.." Ez lennék én. De én nem akarok a hősnő lenni egy tragikus szerelmi történetben! Csak egy hétköznapi lány szeretnék lenni, aki szeret, és akit szeretnek..

* Már nem vagyok szomorú, mert tudom, hogy ez igazi szerelem volt. És ha egyszer a távoli jövőben találkozunk az új életünkben, boldogan fogok rád mosolyogni, és majd eszembe jut, hogyan hevertünk a fák alatt, miközben megtanultunk szeretni!

* Azt mondják, a szerelem fáj.. de ez nem igaz. A magány az, ami fáj. Valaki elvesztése fáj. A féltékenység fáj. Ezeket a dolgokat mindenki összekeveri a szerelemmel, de valójában maga a szerelem az, ami képes az összes fájdalmat elfedni, és segít abban, hogy újra csodálatosan érezd magad..

* A szerelem az a tövis, amit nem érzel, mikor beléd hatol, de pokolian fáj mikor kénytelen vagy kihúzni..

* Néha hajlamosak vagyunk kétségbeesni mikor a személy, akivel törődünk, elhagy, de az az igazság hogy ez nem a mi veszteségünk, hanem az övé, mert ő veszti el azt az embert aki soha nem mondott volna le róla.

* Nem kell sok idő ahhoz hogy szerelmes legyél, de évek kellenek ahhoz, hogy megértsd valójában mi a szerelem..

* Örök szerelmet fogadtunk régen, még egy életre, csak arra kérlek, még egyszer hallgass a szívedre..

* Egy okos lány meghallgat,de nem hisz el semmit;csókol,de nem esik szerelembe;és elhagy,mielőtt őt hagynák el!

* Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek te jelented magát a világot.:)

* Pedig a szerelem mindig más. Mindegy, hogy hányszor szeretünk életünkben, egyszer, kétszer vagy tízszer: az új szerelem mindig ismeretlen. A szerelem vagy a pokol fenekére taszít, vagy a mennyországba röpít, de egy biztos: valahova eljuttat. És nem utasíthatjuk vissza, mert létünk alapfeltétele. Ha nem merjük elfogadni, éhen halunk egy karnyújtásnyira a fától, amely hiába kínálja gyümölcseit. Mindenütt a szerelmet kell keresnünk, és vállalnunk kell, hogy esetleg órákig, napokig vagy akár hetekig szomorúak és csalódottak leszünk miatta. Mert abban a pillanatban, amikor elindulunk keresni a szerelmet, ő is elindul, hogy megtaláljon minket. És megvált.♥

* Egyszer azt mondtad, egy nap majd készen állok arra, hogy közel engedjek magamhoz valakit. Azt hiszem, ez a nap ma van.. itt és most.

* Mi a szerelem? A matematikában: probléma. A történelemben: háború. A kémiában: egy reakció. A művészetben: egy szív. Bennem a szerelem pedig.. te vagy...

* Nem félek a pókoktól, se a bogaraktól, nincs tériszonyom és a szűk helyektől sem tartok, de mikor a szemeidbe nézek, félek, hogy egyszer elveszítelek!..

* Nem tudom igazán, hogy is fejezzem ki azt ami t érzek; ha azt mondom, szerelmes vagyok, az még igazán enyhe kifejezés

* Nem az arcod tetszik, hanem a kifejezés, ami rajta ül. Nem a hangod, hanem amit mondasz. Nem az, ahogy kinézel, hanem amit cselekszel. Te magad vagy csodálatos..

* Tártad már ki mind a két karod valaha, és csak forogtál körbe-körbe? Nos, a szerelem is valami ilyesmi érzés: minden és mindenki azt sugallja, hogy állj meg, hagyd abba mielőtt elesnél - de te akkor is folytatod

* Nincs bennem semmi különös, ebben biztos vagyok. Az átlagemberek átlagéletét élem. Nem alkottam semmi emlékezetest, és a nevem hamarosan homályba vész. De tiszta szívből, igaz szerelemmel szerettem valakit, és ez nekem teljesen elég!

* A fej gyönge percei a szív legszebb órái.

* A hirtelen támadt szerelem múlik el a legnehezebben.

* A szerelem nem csak abból áll, hogy egymás szemébe bámulunk, hanem abból is, hogy együtt nézünk egyazon irányba.

* Amikor az ember találkozik azzal akinek a közelségétöl az első pillanattol kezdve hevesebben ver a szive, akinek a hangja zeneszó a számára, akiért megtudna halni, s tőle elválni akkor csak eggyetlen napra is kín, az az igazi szerelem.

* Elkapta a pillantásomat és visszamosolygott...de vajon tudja hogy a szívemet is megkapta ezzel?! *

* Amit érzel az csak neked fontos. De az, amit teszel azokkal az emberekkel, akiket szeretsz az egyetlen dolog, ami számít...*

* Találkozni veled - ez volt a sorsom, barátoddá válni - ez a döntésem volt , de szerelembe esni veled - ez az én irányításom nélkül zajlott...*

* Ahányszor az emberek megkérdezik: " ti ketten jártok? " el sem tudod képzelni, milyen fájdalmas azt mondani " nem, csak barátok vagyunk..*

* Ha arra keresel okokat, hogy ne szeress valakit, valószínűleg meg is találod azokat; viszont néha meg kell adnunk magunkat és engedni, hogy a szívünk azt kapja amit megérdemel...*

* Nincsen pénzem, nincsen kocsim amivel randira vihetnélek, nem tudok neked virágot venni, de együtt tökéletes pár leszünk, mert szeretlek téged..*

* Hihetetlen, hogy mennyi fájdalmat okoztál már nekem, de az még inkább hihetetlen, hogy még így is szeretlek téged...*

* A szerelem olyan, mint a hullámvasút; először félsz felülni rá, de mikor vége, azt kiáltod: menjünk még egyszer : ]

* A szerelem egy mosollyal kezdődik, egy csókkal folytatódik és egy könycseppel ér véget.

* Megtaláltam az okot arra hogy megváltozzam, az okot egy úgy kezdetre.. és ez az ok Te vagy :)

* Mindig van egy személy aki nem számít hogy mit tesz vagy mit mond, és nem számít hogy hányszor okoz neked fájdalmat - nem tudod elengedni, hiszen annyira sokat jelent neked <3

* Mégiscsak a szerelem első korszaka a legszebb pillanat, amikor minden találkozásból, minden szempillantásból viszünk haza valami újat, hogy örüljünk neki.

* Nem beszélek veled, hiszen ismersz: a "majd jön, ha jönnie kell" reménye nekem elég. Szeretlek.. de nem alázkodom meg előtted. Majd hívsz, ha akarsz, csókolsz, ha akarsz, viszontszeretsz, ha akarsz. Én minden órában, minden percben hívnálak..

* Néha féltem, hogyha nagyon megnéztél egy csinos lányt, de elfeledtem mindent, úgy öleltél éjjel át. És ma sincs nálam boldogabb ha velem vagy, s ez nem panasz! És nem sírok ne félj, csak erős ez a fény, attól könnyezem.. 

* Ha összeházasodunk táncolsz majd velem? Táncolni nagyon kellemes dolog. Mondd.. miért nem mondod ki azt, amire gondolsz?"<"- Te miért mondod ki mindig, amire gondolsz? Miért kell vezetned, ha én akarok vezetni? Ha táncolni akarok akkor majd felkérlek, és habeszélni akarok majd kinyitom a számat és beszélek. Mire jó, ha kimondom, hogy örökké csak rád tudok gondolni? Mire jó, ha kimondom, hogy néha nem tudok gondolkodni és dolgozni sem? Miért jó, ha megmondom neked, hog

Oldal: Csalódás és fájdalom.(U)♥
Idézetek, versek, történetek...és sok minden más.:) - © 2008 - 2024 - mazsii.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat